1. Helyzetkép a migránsokról és kisebbségekről (bevándorláspolitika, kisebbségpolitika, társadalmi integráció, általános adatok)
From Hungary Wiki
Alapvető fogalmak és kategóriák
melyek a bevándorlókról és a nemzeti, etnikai kisebbségekről való gondolkodást meghatározzák.
Magyarország területén az államalapítás óta több nemzeti közösség élt és él együtt. Az ország újkori etnikai-nyelvi összetétele alapvetően a török hódoltság idején bekövetkezett népességpusztulás és átrendeződés után, a 17.-18. századi nagyarányú spontán migrációk, illetve szervezett telepítések során alakult ki. A nyugati határszélen élő szlovén őslakosság kivételével a magyarországi kisebbségek jórészt ezekben az évszázadokban érkeztek a mai ország területére. A XIX. század végére Magyarország akkori területein a nem-magyar nemzetiségek a teljes lakosság több, mint 50 százalékát tették ki. Az I. világháborút követő határváltozások nyomán ez az arány jelentősen megváltozott. A Kárpát-medencében élő magyarok mintegy 33 százaléka (3,3 millió fô) az ország határain kívülre került, míg a határokon belül élő kisebbségek létszáma lecsökkent. Napjainkra a lakosságnak mintegy 10 százaléka tekinthető valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak.
Összefoglaló és beveztő jelleggel a Külügyminisztérium Tények Magyarorszáról című kiadványában találhatunk információkat.
A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény http://www.complex.hu/kzldat/t9300077.htm/t9300077.htm
Néhány fontosabb tanulmány a témakörben
Az érintett csoportok rövid bemutatása
(forrás:[1])
Bolgárok
• Őseik: kertészek és kereskedők
• Bolgárok Szövetsége – 1914, Budapesten.
• Saját forrásokból iskolák és kápolnák az ország több városában
• Budapesten - Bolgár ortodox templom.
• Bolgár Kulturális Központ - közadományokból épült fel Budapesten.
Cigányság
• 14.-15. században érkeztek hazánkba
• Kezdetben nomád, vándorló életmód
• A 18. században kezdtek el letelepedni.
• 20. század ipari tömegtermelés hagyományos kereskedelmi tevékenységük és mesterségeik (vályogvetés, teknőkészítés és kereskedelem) feleslegessé váltak.
• Elsőként ők vesztették el munkájukat és szerény megélhetésüket az 1990-es rendszerváltás után.
• Törzsi eredet és anyanyelv szerint: A cigányság többségét a romungrók alkotják, akiknek a magyar az anyanyelve. Az Oláh cigányok, akiknek a cigány az anyanyelvük (20%-22%); Beás cigányok, akik a román egy archaikus változatát beszélik, (8%-10%)
Görögök
• Kereskedők, 16. század vége
• 18. század vége: 19 városban templom és kápolna
• Számos görög iskola működött Magyarországon és egy görög tanárképző intézet Pesten.
• A görögök egy újabb hulláma: 1948 és 1950 között a Görög Polgárháború menekültjeiként és Budapesten, Pécsen, Tatabányán, Miskolc, és Beloianniszban telepedtek le.
Horvátok
• Folyamatos bevándorlás, főleg a törökök elől menekülve.
• Szétszórtan él az országban és olyan csoportokból áll, amelyek között nincsenek jelentős különbségek dialektus és néphagyományok tekintetében.
• A legtöbben a magyar-horvát határ közelében élnek, de jelentős horvát közösségek találhatók az ország középső részén is.
• Római katolikusok
Lengyelek
• Közösségei a 19. század közepén voltak a legnépesebbek.
• Az első állandó vasárnapi iskolát 1922-ben alapították.
• A II. Világháború alatt 27 lengyel általános iskola működött Magyarországon és - Európában egyedülálló módon – egy lengyel Középiskola és Líceum működött Balatonbogláron.
• Magyarország számos területén élnek.
Németek
• A Középkorban Magyarországra emigráló Németek a Szent Német Császárság északi és központi régióiból származtak.
• A 18. században érkezettek Németország déli és nyugati területeiről érkeztek.
• Magyarországon hat nagy német közösség él.
• helyzetük alapvetően megváltozott a II. Világháborút követő események következtében.
• közösségeik mostanában erősödtek meg.
Örmények
• Nagy részük a 17. században emigrált Magyarországra.
• A természetes asszimiláció következtében közösségeik keveredtek a Magyarokkal.
• Csak vallási hovatartozásuk (örmény katolikus) őrzi eredetük maradványait.
• Azok az örmények, akik még mindig őrzik nyelvüket és kultúrájukat, az I. és a II. Világháború után telepedtek le Magyarországon.
Románok
• Régóta a Magyar állam területén belül élnek, a Román állam határain kívül.
• Intézményeket, iskolákat és társaságokat és szövetségeket hoztak létre érdekeik képviseletére és kulturális programjaik kivitelezésére, főleg az anyanyelvű romániai Ortodox Egyházon belül.
• A legjelentősebb román kulturális alapítvány a 19. század végéig a magyar fővárosban működött.
• A Trianoni Békeszerződés (1920) következtében ezek a közösségek elszigetelődtek az erdélyi románok millióitól és kis etnikai csoportként magukra maradtak.
• A jelenleg Magyarországon élő román kisebbség nagy része a magyar-román határ mentél él.
Ruszinok
• Az 1920 előtti történelmi területeken voltak a legnépesebbek.
• Ma a ruszin közösségek főleg Magyarország északkeleti részén élnek, kis közösségekben a Zemplén-hegységben, ahol főleg Görög katolikusok laknak.
Szerbek
• A magyarok mellett éltek már 1000 éve.
• 15. – 17. század között telepedtek le nagyobb méretekben, főleg a Balkán félsziget Ottomán megszállása és a Duna medencébe való későbbi beszivárgásuk miatt.
• A Habsburg császár privilégiumokat adott a szerbeknek, így személyes, vallási és ezekhez kapcsolódó nemzeti autonómiát élveztek a 18. és 19. században.
• Saját autonóm működése mellett a nemzeti (Szerb Ortodox) egyháznak saját nemzeti gyűlései voltak, melyeken az autonómiát érintő kérdésekben bíráskodhattak.
• A szerbek felállítottak egy vallásos általános iskolarendszert a 18. század végén és később létrehoztak egy tanárképző intézetet és egy szemináriumot is.
• Ebben az időben a szerb kulturális élet központjai Budán, Pesten, és Szentendrén voltak. Itt jöttek létre az első szerb kulturális intézmények is.
• Az I. Világháborút lezáró Trianoni Egyezmény után, az ország területén szétszórtan élő legtöbb szerb Jugoszláviába költözött az 1920-as években.
Szlovákok
• Jelenlétük a 17. és 18. századi nagy vándorlásokhoz kapcsolódik
• Magyarország történelmi területén volt a legnagyobb a számuk.
• A II. Világháborút követő Magyar - Cseh Bilaterális lakosságcsere - kb. 73 000 szlovák költözött Magyarországról Szlovákiába (értelmiségi és legképzettebb réteg) viszonylag zárt etnikai közösségek felbomlottak.
Szlovénok
• Hét egymással szomszédos településen élnek egy földrajzilag elszigetelt területen, a szlovén és az osztrák határ közrefogta sarokba szorítva.
• megőrizte nyelvét, kulturális hagyományait és etnikai identitását
• az egyik legőshonosabb nemzeti kisebbség, mely a legrégebb óta él együtt a magyarokkal.
Ukránok
• Legjelentősebb közösségeik Budapesten és az ország nagyobb városaiban élnek.
• Kulturális örökségük megőrzése és érdekvédelmük céljából 1991-ben megalapították az Ukránok Kulturális Szövetségét Magyarországon.
A számok tükrében
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által közzétett alábbi statisztikai adatok a 2008. március 20-i állapotot tükrözik amelyeket a BÁH statisztikai kiadványfüzete (2003-2007) tartalmaz. Két pillanatkép a migrációs adatokból:
A 2001. évi népszámlálás összefoglaló adatai a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából
Néhány fontosabb elemzés a népszámlálás adataiból
A különböző kisebbségi és migráns csoportok szocioökonómiai, kulturális, demográfiai jellemzőiről(kor, nem, foglalkozás, oktatás, stb.)
A magyarországi szakirodalom e tekintetben négy fő csoportra osztható: a bevándorlókat érintő, a roma népességgel kapcsolatos, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó, valamint a hatáton túli magyarokat érintő írások halmazaira. Alább e négy csoportot érintő információk külön lapon találhatóak.
Nemzeti kisebbségek
Romák
Bevándorlók
Határon túli magyarok
A bevándorlók és kisebbségek jogi státuszát meghatározó, jogszabályok
Gellérné Lukács Éva, Illés Sándor: Migrációs politikák és jogharmonizáció - http://www.demografia.hu/Kutjelek/KJ79migrpol.pdf
Beszámolók a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről - http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-75-archivum.html
Kisebbségek védelme Magyarországon - http://www.helsinki.hu/docs/CPSrepkis.pdf
Interetnikus kapcsolatok, kisebbségek helyzetének többségi megítélése
- Czike Klára – Csizmady Adrienn - Ligeti György – Rózsavölgyi Adél: Minden másképp van - társadalomismereti tankönyv media: 01.minden.maskepp.van_a.masik.szemely.pdf
- Ligeti György (2006): Sztereotípiák és el�ítéletek. In: Kolosi – Tóth – Vukovich: Társadalmi riport, 2006. TÁRKI, Budapest, p: 370–389. media: 6.2006_TARSRIP_sztereotipiak.pdf
